Azért ne hagyjuk szó nélkül ezt a kis tizenöt évest! Előre
leszögezem: nem értek a borokhoz. A borkóstolókon is csak nagyokat
sóhajtozok, amikor mindenféle hangzatos jelzőt összeszednek egy borról.
Nekem egyelőre amúgyis csak az ilyen egyszerű fogalmak érthetők mint
"testes" vagy "könnyű", ebből is le tudom kb. szűrni hogy "egy pohártól
berúgsz", vagy "csak kettőtől".
Ezt a
bort egyébként ajándékba kaptam. Az úriemberrel még egyszer, talán
másfél éve megbeszéltük, hogy majd együtt fogjuk elfogyasztani, aztán
amikor az ünnepek után tekintélyes méretű fehérarany karikával a
gyűrűsujján láttam viszont, még aznap este felpattintottam egyedül.
Nekem a
bullshit generator nem működik, úgyhogy előre is elnézést minden
borszakértőtől. Ami leginkább megmaradt róla az az, hogy nagyon kellemes
íz maradt a számban utána. Kicsit eltúlozva jobb volt utána, mint
közben. A színéhez még csak hasonlót sem láttam korábban, nem hiába no,
mégiscsak egy kamaszról beszélünk.
Azt
mondjuk az első korty után éreztem hogy "anyám, te egy pohártól csúnyán
bekarmolsz" - így is lett. Így aztán életem legvidámabb teregetése is e
borhoz kapcsolódik, ugyanis akkor jutott eszembe, hogy két órával
azelőtt lejárt a mosógép. Ennyi vicces tangával még nem találkoztam.
És
kezdek valóban rájönni arra, hogy szeretem a bort. Meg arra is, hogy
nekem nem annyira éri meg jó bortvenni, mert egy pohárnál többet nem
kívánok belőle egyszerre, sőt előfordul hogy utána napokig egyáltalán
nem. Kellene valaki, akivel megoszthatnám hmmhmm. (Jó fej vagyok, nagyjából mintha csak emiatt kellene, hahh.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése