Cserszegi Fűszeres. Magyarországi fajta. Leginkább frissen fogyasztható, könnyen érthető, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú fehérbor. Bizonyos évjáratokban a túl intenzív, de kellemes és finom aromaanyagai miatt jó házasítási alapanyag.
szerda
Back
vasárnap
Zumbájjéé
szombat
"....szeretem és tisztelem...."
csütörtök
Hogyan dolgozzunk hatékonyan
kedd
Egyébként meg azon csodálkozom, hogy még tud járni. Gerinc nélkül....
hétfő
Na EZ egy igazi jokivansag, egy Igazi Ferfitol!
"És amennyire jól lovagolsz, tényleg utolérhetetlen leszel! De a sebesség mámorától megszédült legjobb lovas is csúnya nagyot tud esni a nyeregből, ha csak egy pillanatra is nem oda koncentrál... De kétségkívül leírhatatlan érzés, élvezd, amíg lehet!"
No. Ilyen es ehhez hasonlo, csodalatos uriemberekkel van dolgom. Aki, miutan hiteget es áltat ket evig, majd egyik nap, minden elojel nelkul megjelenik egy karikagyuruvel az ujjan, nem sokra ra csaladot alapit, egy idiota facebookra posztolt felmondat utan kozli velem hogy nyugodjak meg, fogok en meg pofara esni meghozza joooo nagyot. Lovagolhatok barmilyen jol (....), ugyis megszopatnak.
Tulajdonkeppen.... O mar csak tudja. Elvegre igen, ha valaki, na o IGAZAN tudja hogy kell egy not padlora kuldeni.
Az elet csodaszep, nem? Jo hogy ennyien torodnek az emberrel.
Kinek a pap....
- Anya, te a doktorbacsikat vagy a doktorneniket szereted jobban?
- Ha lehet valasztani, akkor inkabb a doktorbacsikat.
- Ühü.... *gondolkodik* De miert?
:D Erre mi a jo valasz egy ovis szintjen?
vasárnap
Báájmáájmed'szin
szombat
péntek
A bit of pixie dust
csütörtök
Addiktív
A keddi cuki posztomnak kisse ellntmondva itt van most ez.
A multkor, tortent egy ejszaka, amikor Manci nelkul voltam, hogy annyira tokeletesen aludtam, mint mar evek ota nem. Tudom, ennek volt mas oka is, de ezen a heten radobbentem arra is, hogy miert vagyok keptelen kipihenni magam. Manci miatt. Egesz rohadt ejjel nyektet, kb haromszor hiv hogy takarjam be, ketszer hogy rosszat almodik, egyszer hogy oleljem at. Ennek az a vege hogy en 2-3 orakat alszom egyhuzamban, megszakitas nelkul. Ma annyira kiakasztott, hogy en tenyleg nem tudom hova tenni az ilyen viselkedest. Felkel. Nagyon nagyon faj a fule. Obassz.... Persze láza nincs, eleve gyanus, de OK. Hozzam a fulmelegito sapkat. Mondom inkabb vegyunk be fajdalomcsillapitot. Nem, sapka. Hajnal 3 volt, nem vagytam vitatkozni. Felkelek megmelegitem a sapka kis zacskoit, odaviszem neki, rateszem a fejere "Mar nem faj a fulem." Nem volt oszinte a mosolyom. Aludtam ujabb egy-masfel orat. Sirasra kelek. "Anya ezt nem birom ki annyira faj a fulem!" (Biztosan ezekkel a szavakkal kozli minden gyerek hogy faj a fule, ugye?) Laz nulla, meg csak hoemelkedes sem. Ismet beprobalkozik a fulmelegito sapka projekttel, szo nelkul tolom a szajaba a Nurofent. Es tovabbra sem hagy aludni, mert o nem almos, de a fule mar nem faj am (5 perc telt el).
Es akkor en nagyon csodalkozom rajta, hogy tenyleg.... Miert is vagyok beteg harom hete? Igen, tudom, volt itt mas is, de hogy az sem segit hogy en nem birom magam meg csak egyik naprol a masikra sem kipihenni, az tuti. Es igen, ilyenkor jut eszembe az, hogy ha olyan apja lett volna, mint amilyen nincs, mennyivel jobb lett volna es lenne most is, mert nem egyedul lennek mindenre. Es hogy mekkora szopas hogy sehol nem tudok feltoltodni, bar szeretem a hetkoznapokat is, de most ugy erzem hogy bedaral es mar a beleimet se huzom magam utan, mert elhagytam valahol oket.
Imadom Mancit, jobban mint barki mast ezen a vilagon, de jelen allas szerint nem bannek egy egyedul, pihenessel toltott hetet. Az se lenne nagy baj ha nem egyedul.... De ez mar tenyleg az utopia kategoria. Szeretnek egy teljes hetet pihenni, toltodni, magammal foglalkozni.
Nyugtassatok meg, anyukak foleg, nektek is vannak ilyen vagyaitok neha....
szerda
A zenérűl
És valamelyik nap így szólt hozzám: "Anya! Most rakd be azt, amikor neki mindegy, csak legyen vörös!". :D Rendben!
Még egy napot valahogy kibekkelek itthon, az se lenne nagy baj, ha holnapra már nem akarnám a tüdőmet mindenáron kiköhögni a helyéről, de a pénteki ovis farsangot se nagyon kívánom jelenleg a hátam közepére sem.... Most valahogy Manci sem ég annyira lázban, mint tavaly, pedig van jelmez meg minden, de tavaly ilyenkor már csak a Hófehérke jelmezében volt hajlandó a lakásban létezni, idén azért jóval visszafogottabb. Ő is öregszik, na. :)
Kis örömmel tölt el legalább, hogy vasárnap óta először nem fáj az éneklés. Annyira jó arc vagyok, ez most egészen úgy hangzott, mintha énekelnék, legalább hobbiszinten. Erről szó nincs, csak imádok, és amikor zene megy, akkor szoktam is, mindig, gyanítom ennek a szomszédaim nagyon örülnek, illetve dugóban az előttem és mögöttem állókat is feltehetően eléggé szórakoztatja a látvány. Sajnos vasárnap óta annyira fájt a torkom, hogy az éneklés olyan volt, mintha késsel nyiszálná valaki a nyakamat, hallani pedig gyakorlatilag még nekem is fájt. Mármint az is fájt.
Szóval most már talán megmaradok.
Igen, ez egy "qrvára-unatkozom-elütök-tíz-percet" poszt volt....
Ne legyetek betegek soha.... :\
kedd
A szimbiózisrúl
Szombaton, miutan megtortent a "Beszelnunk kell...." beszelgetes, erthetoen nem voltam igazan a legjobb formamban. Manci pedig elkepesztoen viselkedett. Egesz este, es meg masnap is felorankent mondta "Szeretlek!" es ilyeneket:
"Gyonyoru vagy!"
"Olyan vagy, mint a gyemant."
"Edes anyukam!!"
"En annyira boldog vagyok, hogy egyutt vagyunk!"
"Annyira jo, hogy te vagy az anyukam!"
Most mondja valaki, hogy ezek a kis pockok nem hangolodnak ra azonnal a szuleikre, es nem erzik mire van szukseguk. Olyan draga volt, ugy meghatott. Ez az az igazi, tiszta es oszinte szeretet, amihez valoban nincs foghato.
hétfő
vasárnap
"I am tired of Earth. These people. Tired of being caught in the tangle of their lives."
"Belefáradtam a Földbe, az emberekbe. Belefáradtam, hogy belekuszálódom szövevényes életükbe."
Ha valakinek ismerose voltam Facebookon, es nem talal mar, nem veletlenul van. Elegem van abbol is. Lehet hogy mostantol talan tobbet blogolok, itt, kvazi nevtelenul, nehanyan ismertek csak szemelyesen.
Elegem van mindenbol. Ugy erzem evek ota csak kuzdok, harcolok, mindennel es midenkivel. Magammal. Nem tudnak jol alakulni a dolgaim, en meg valahogy nem tudom kezbevenni oket, amikor valami jo tortenik vegre, annyira megorulok neki, hogy torvenyszeruen, heteken belul elromlik. Az meg a masik hogy, nem is tudom, lehet hogy leckekeppen, vagy idiota viccbol, de olyan embereket hoz az elet az utamba, hogy errol baszki tenyleg konyvet kellene irnom lassan....
Ha mar ez ilyen idezetes bejegyzesre sikerult, van a KoRn-nak egy ujabb dala, Narissistic cannibal (onimado kannibal.... Talalo, na amugy ilyet is ismerek egyebkent!). A heten rengeteget hallgattam a refren miatt.
"Holding on, I'm lost in a haze
Fighting life till the end of my days"
szombat
Nem vagyok a topon az utóbbi pár hétben, tök érdekes, mert lehet, hogy éppen valami jó történik, csak az a baj, hogy én magam sem vagyok biztos benne. És ez a baj. A bizonytalanság.
Tényleg, te, aki rendezed a szálakat fentről! Egyszer lehetne olyat, hogy küldesz nekem valami egyértelműen jót? Amin nem kell agyalnom, kitalálnom ,végiggondolom, belebetegednem, meg a többi. Megköszönném, de komolyan!
Aláírom, hogy nekem meg tipikus női agyam van, ami állandóan kombinál, válaszokat keres, vagy kérdést a válaszhoz. Abban bízom csak, hogy egyszer majd kapok egy olyan pasit, aki hajlandó ezt bevállalni és kezelni. Így legyen, jee.