vasárnap

Valahogy igy erzem most magam:



"I am tired of Earth. These people. Tired of being caught in the tangle of their lives."

"Belefáradtam a Földbe, az emberekbe. Belefáradtam, hogy belekuszálódom szövevényes életükbe."

Ha valakinek ismerose voltam Facebookon, es nem talal mar, nem veletlenul van. Elegem van abbol is. Lehet hogy mostantol talan tobbet blogolok, itt, kvazi nevtelenul, nehanyan ismertek csak szemelyesen.

Elegem van mindenbol. Ugy erzem evek ota csak kuzdok, harcolok, mindennel es midenkivel. Magammal. Nem tudnak jol alakulni a dolgaim, en meg valahogy nem tudom kezbevenni oket, amikor valami jo tortenik vegre, annyira megorulok neki, hogy torvenyszeruen, heteken belul elromlik. Az meg a masik hogy, nem is tudom, lehet hogy leckekeppen, vagy idiota viccbol, de olyan embereket hoz az elet az utamba, hogy errol baszki tenyleg konyvet kellene irnom lassan....

Ha mar ez ilyen idezetes bejegyzesre sikerult, van a KoRn-nak egy ujabb dala, Narissistic cannibal (onimado kannibal.... Talalo, na amugy ilyet is ismerek egyebkent!). A heten rengeteget hallgattam a refren miatt.



"Holding on, I'm lost in a haze
Fighting life till the end of my days"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése