Szombaton, miutan megtortent a "Beszelnunk kell...." beszelgetes, erthetoen nem voltam igazan a legjobb formamban. Manci pedig elkepesztoen viselkedett. Egesz este, es meg masnap is felorankent mondta "Szeretlek!" es ilyeneket:
"Gyonyoru vagy!"
"Olyan vagy, mint a gyemant."
"Edes anyukam!!"
"En annyira boldog vagyok, hogy egyutt vagyunk!"
"Annyira jo, hogy te vagy az anyukam!"
Most mondja valaki, hogy ezek a kis pockok nem hangolodnak ra azonnal a szuleikre, es nem erzik mire van szukseguk. Olyan draga volt, ugy meghatott. Ez az az igazi, tiszta es oszinte szeretet, amihez valoban nincs foghato.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése