vasárnap

Vujitytvrutkót annyira ruhellem, hogy arra szavak sincsenek. Hogy ez a csavo folyton valakinek a tragediajat "adja el", hat en ettol lilát hányok. Beteg, szegeny, meghalt, rokkant, megoltek, beteg es szegeny, szegeny es rokkant, beteg es megoltek, szegeny es meghalt, beteg es meghalt, rokkant es megoltek.... Es mindezek moge egyontetuen odabiggyesztve a gyaszolo, konnyezo, szenvedo, kinlodo, tulelo csalad es/vagy baratok, meg egy csomo akkora kozhelyes eletbolcsesseg, amin Coelho is elegedetten hümmögne. Borzalom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése