Szóval az úgy indult, hogy elromlott a kávéfőzöm. Tejhabosítós DeLonghi, nagyon szerettem, de sajna beadta a kulcsot, gondolom a kifejezetten "gondos" és "rendszeres" vízkőtelenítésnek köszönhetően, khm.... Akkor vettem egy kicsitpuccos, dizájnos kávépárnásat, bízva abban, hogy mostantól még finomabb, krémesebb kávét kortyolgathatok. És persze vettem egy adag lelkesedést, hogy mostantól becsszó úgy tisztítom belül is, mint a kisangyal.

2 hónap elteltével megállapítottam, ez bizony nem jó. Addig csak győzködtem magam, hogy csak szokni kell, de nem. Nem ment. Még jött egy ötlet, hogy biztos a kávé nem az igazi, merthogy tipikusan ebbe a kávéfőzőbe tipikusan egy típusú kávé való. Akkor egyszer hirtelen megláttam a szokásos Segafredo Intermezzo-t, ebbe a típusba való kávépárnába töltve, óóóóó igenigenigen, köszönöm, mostantól ismét finom, erős kévét iszom. Aha.... Nem. Sz.r na, mit szépítsünk. Nem ízlik, gyenge, semmi íze, semmi illata, meleg víz, némi kávéízesítéssel a háttérben. Pedig úgy is próbáltam lefőzni, hogy dupla kávépárnát tettem a szimpla adagba, semmi változás. A kávépárnás kávéfőzőt nem nekem találták ki.

(Zárójelben jegyezném meg, hogy az irodában van egy "George Clooney"-kávéfőző is - Nespresso - hát nem ültem seggre attól sem. Pedig jópárszor ittam már, megkóstoltam én több típust is, mondjuk az ízesített téli limitidedisön például messze alulmúl bármit, amit eddig kávé címén elfogyasztottam, de a többi sem okozott katartikus élményt. Ahhoz képest meg pláne nem, hogy mennyibe kerül úgy összességében a gép is meg bele a kapszula.)

És akkor jött idösanyám, és kaptam tőle őt:

És azóta ismét élmény a kávézás! Megkockáztatom, rég ittam ennyire finom ízű kávét, mint amit ezzel lehet főzni. Persze ezt is meg kellett tanulnom (igen, elég vicces, harmincévesen nem tudtam kávét főzni, csak sok zaccal....) nem megtömni, lesimítani, lassú tűzön kicsolgatni a kávét. Tény hogy tovább tart, mint a Senseoba bevágni a kávépárnát és megnyomni a gombot, de azt megfogalmazni sem tudom, hogy mennyivel aromásabb, illatosabb, ízesebb, és nem utolsó sorban erősebb. Az meg már csak hab azon a bizonyos tortán, hogy mennyire finom kávéillat lesz tőle az egész lakásban, ami valljuk meg, reggel 6-kor határozottan kellemes és szívderítő dolog.

Szóval éljen a kotyogós kávéfőző!