Immáron másfél hónappal karácsony után mi még mindig mézeskalácsot sütünk. Hááát ez van, végülis jó, nem nagy cucc, és kizárólag élvezeti célokat szolgál (=megesszük, csak a rend kedvéért mondom), a cukormázzal pöcsölés kimarad, illetve kettő darabra korlátozódik, amit Manci készen vett, színes dekortollal pancsol össze. 

Viszont azt hadd jegyezzem meg, hogy graham lisztből eszetekbe ne jusson mézeskalácsot sütni.... Én sem szándékosan tettem, nemes egyszerűséggel elfogyott mezeibéellötvenötfinomliszt, és még egyszer pár hete vettem egy ilyen graham csodát, mondván mostmáraztán olyan rohadtul egészségesek leszünk, hogy az szinte fáj. Ez az amúgy abszolút könnyen "kezelhető", Cucka-féle tészta a jóisten kedvéért sem akart összeállni, már annyi plusz lisztet tettem hozzá, hogy ettől jelen állapotában, frissen kisülve dobócsillagként funkcionálnak a legjobban, de az a nyomorult csak ragadt, folyt, szétesett, baaaaa.