csütörtök

Pár hónapja (rossz?) szokásommá vált, hogy este 9 magasságában Mancival együtt kidőlök, és valamikor éjfél és egy között lehelek annyi életet magamba, hogy lezuhanyozzak, meg az ilyenkor szokásos dolgokat megcsináljam. Sajnos sokszor történik meg, hogy mivel addigra már legalább 3 órát aludtam, plusz még  a zuhanyzás is, olyannyira felélénkülök, hogy nem bírok legalább egy-másfél órán át visszaaludni. Reggel 6-kor persze megfogadom, hogy soha többet ilyet nem csinálok.

Na tegnap este sem történt másképp, azzal a különbséggel, hogy hajnali 1-kor kezdődött a Chéri - egy kurtizán szerelme a Viasaton. A harmadik mondat után tudtam, hogy ma igen kínkeserves lesz a reggel, mert ezt a filmet nekem bizony végig kell néznem. Michelle Pfeiffert amúgyis szeretem nagyon, és az ehhez hasonló hangulatú filmek még akkor is magukkal ragadnak, ha a történetük nem egy nagy durranás. Adott egy visszavonult prosti (Lea), meg egy másik öregqrva, akik barátnők-riválisok (rivális-barátnők), az idősebbiknek van egy fia (Chéri), 19 éves, a fiatalabbik magához veszi, mielőtt full kokainista lenne a kis kurafi, elviszi vidékre, ahol aztán 6 éven át sikerül is maradnia. Természetesen egymásba szeretnek, nem túl nagy fordulat.

SPOILER! Ha valaki még szeretné megnézni, ne olvassa tovább! 

Azért volt jó néhány történés benne, amit nagyon át tudtam érezni. Például amikor a srác megnősül. Annak ellenére, hogy Leát szereti, elvesz egy másik nőt, természetesen korban és minden egyéb dologban sokkal inkább hozzá illőt. Ekkora döbbennek rá mindketten, hogy tulajdonképpen mennyire szeretik egymást, és minimális sikerrel tudják csak feldolgozni a szakítást. Lea nem mutatja Chérinek hogy mennyire szenved, elutazik, elhatározza hogy ő márpedig boldog lesz, márpedig pikkpakk tud keríteni magának egy fiatal szeretőt (tényleg). Chéri rosszul van a tudattól, hogy nem tud semmi Leáról, hol van és legfőképp mikor jön vissza, gyakran látogat el a házához, és lesi, hátha egyik nap hazajön. Nejét elhagyja, amiről Lea azon frissiben értesül sms-ben (képeslap), úgyhogy cuccol is haza legott. 

Na itt volt ismét egy nagyon életszagú történet (már ami az én életem "szagát" illeti). Amint ugyebár Lea értesül róla, hogy Chéri elhagyta a feleségét, hazautazik nagy boldogan, gondolja (sejtem) na most aztán majd jól együtt leszünk. A kis rohadék persze ismét a háza körül lebzsel, meglátja, hogy pakolják be az ezer bőröndöt a házba, plusz még fény is gyúl a nő szobájának ablakában, jessz, itthon van, visszajött, kisimul egyből a kis emós ábrázatja, vigyorog, örül, és rengeteg ajándékkal felpakolva.... hazamegy a nejéhez, akit aztán annak rendje és módja szerint másfél órán át döngöl egyhuzamban. Nesze neked szerelem, baz+, micsoda egy köcsög. Nem itt hangzik el a filmben, de ide illik:  "Nem tudom kritizálni a jellemét, leginkább azért, mert szemlátomást nincs neki."

Aztán persze még húz egy szépet főhősünk, elmegy Leához "Visszajöttem!", sír, szexel, majd befordul, és közli, hogy ja, bocs mégsem. A csóri asszony addigra már leszervezte az elutazásukat, majd előbb-utóbb mindenki elfogadja, hogy ez van - mondja. Aha. Nem, mert gonosz lettél, meg öreg is, inkább visszahúznék hamvas asszonykámhoz. Necsessz, frankón? Jó, hát tényleg megöregedtem, te meg felnőttél. De azért mond neki egy olyat szépet (persze a nő a pasinak, a csávó annyira nem jeleskedik a vallomások terén): "Én annyira szerettelek, hogy azt hittem együtt halunk meg." - célozván arra, hogy 15-20 évvel mégiscsak idősebb. A távozó Chérit könnyes szemmel nézi Lea az ablakból, és ahogy a srác megáll az úton, a nő suttogja maga elé: "Visszajön!". Istenem, de ismerős. Természetesen nem így történik.

A végkifejlet számomra igencsak tartogatott még meglepetést. Narrátor foglalja össze öt mondatban: a szép korszaknak hirtelen véget vet az I. világháború. Chéri harcol, hazatér, majd végiggondolja, hogy tulajdonképpen Lea volt az életében az egyetlen nő, akit valaha is szeretett. Így aztán fogja a szolgálati fegyverét és fejbe lövi magát. - Vége főcím.

Necsesszmárki..... Ott feküdtem hajnal 2:30-kor az ágyban, és csak pislogtam, mint hal a szatyorban. Na erre nem számítottam azért. Persze a Veszedelmes viszonyok után nem vártam semmilyen cukros hepiendforevörláv befejezést, az is igaz. 

SPOILER VÉGE.

Jó volt na, tényleg jó volt! Szerintem egyszer mindenképpen érdemes megnézni, nem bántam meg hogy mocskosul későn feküdtem le miatta aludni. (Mert amióta porított gyümölcsöt tolok napi kétszer, olyan energiák szabadultak fel bennem, hogy beszartok. :D Amúgy frankón!)

Az más kérdés, hogy utána még vagy másfél órán át a plafont bámultam, és gyűlöltem az egész világot, különös tekintettel a hím tagjaira (nem hímtagjaira), de ez egy másik történet, amiről nem fog bejegyzés születni. 

6 megjegyzés:

  1. Lement a film 9-kor is, én akkor néztem. :) Nekem is tetszett mert bár látszólag nem szól semmiről (Hanni szerint :D) pont azért jó mert sejteti, hol meg ki is mondja azokat a mélyen húzódó érzéseket ami a történetet és a szereplőket jellemzi! A veszedelmes viszonyokat is imádom! :))))
    Porított gyümi= energiabomba..hogy mik vannak. :DDDD

    VálaszTörlés
  2. OK, hogy egyszerű a sztorija, de valahogy mégis megfog a hangulata. Legalábbis engem. Meg ugye a magánéleti vonatkozás az "amint látom, hogy még szeret, takarodok vissza a nejemhez", hát no....

    Veszedelmes viszonyokat én is imádom, főleg a kb 20 éves Uma Thurman-t és Keanu Reeves-t. :))

    Jah, hát vitaminbomba vagy mi a pök, aszongyák róla. Ha már aranyáron van baszki...! :D Mindketten szedjük Mancival, remélem viszonylag kevesebbet leszünk betegek így. Ez volna a cél "csak".

    VálaszTörlés
  3. Nem láttam a filmet, csak akartam, ellenben elolvastam az egész postot... :) Ez a porított gyümi-dolog érdekelne, mert őszi légy üzemmódban vagyok mostanság... ;) Köszi.

    VálaszTörlés
  4. Noooooormmmmmmmaliiiiiisssss vagy? :DDD

    VálaszTörlés
  5. Most várom a könyvet. :) állítólag jobb, minta film. (a filmet meg már letöltöttem, de előbb elolvasom. :D *perverz-cucka* )

    VálaszTörlés
  6. A filmet amúgy mindenhol szidják. :D De nekem ettől függetlenül tetszett, na. Jahajj hát én ma kaptam meg az e-könyv olvasót, most aztán mér tényleg mindent elolvasok, ami eddig kimaradt! :D Igaz, hogy nem annyira feelinges, mint kézbe fogni egy könyvet, lapozni, stbstb., ámde mennyivel költséghatékonyabb. :)

    VálaszTörlés