péntek

Naszóval.... Tegnapra Mancinak fülgyulladása lett, egész jövő héten nem megy oviba. Így aztán halvány fogalmam sincs róla hogy lesz, és hol, amikor megyek Londonba. Plusz nekem is tovább romlott a helyzet, és egy lájtos fülkürthuruttal megfejeltem a már meglévő hallójáratgyulladást.

A legjobb, azt mondja a doki, melegítsem. Na most hétfőn lelkemre kötötte egy másik orvos, hogy nehogy eszembe jusson melegíteni, mert a hallójáratgyulladást nem szabad. Rákérdeztem hogy akkormost...? Azt mondja: "Ja...! Akkor melegítse később." Hahahaha OK.

Szóval szuperfasza a helyzet. Remélem a fülem rendbejön keddig, különben leszállásnál összefosom magam majd a repülőgépen.

Viszont nagyon lelkes lettem amiatt, hogy a családban két esküvő is lesz tavasszal, nyáron. És bár ha magamról van szó a hideg kiráz a szó hallatán is, ha a szívemnek kesves emberek nászáról beszélünk, az egész más. Ráadásul Manci koszorúslány lesz! :) A kis cukilány. Bár amikor elkezdtem neki mesélni, hogy mit is jelent ez, meg nézegettünk képeket, pár perc után egykedvűen közölte, hogy ő igazából nem koszorúslány akar lenni, hanem menyasszony. Ennyi....

kedd

Azért én most innen szeretném melegen keblemre ölelni azt a két orvost, aki tegnap látott. Maradjunk annyiban, hogy ma a túlélésre játszom.

hétfő

Szóval felkeltem ma, végre láz, sőt hőemelkedés nélkül.... Éééés.... Fáj a jobb fülem. De nem ám csak úgy éppenhogy, dehogyis! Úgy istenigazából, konkrétan alig hallok.

UP: Külső hallójárat gyulladás, b+! 5 éves korom óta először gézcsíkot kaptam a fülembe. Asszem kínomban röhögni tudok csak. Ja, a másik, holnap megyek dolgozni, mert a fülész az mondta ezzel nem kell itthon maradni, a háziorvos meg nem írt ki, mert ha már nincs lázam, akkor meggyógyultam, egynapos betegség meg nincs. Hahahahaha, szóval az egy dolog hogy 4 napig egy szimpla pisilésre rá kellett készülnöm úgy 15 és 45 perc között, annyira fosul voltam, a mai napot még kivehetem szabinak egészen nyugodtan, mert a doki nem ír ki még mára SEM. Hát ez nagyon nagyon vicces baszki! Nem az a bajom hogy mindenképpen táppénzen akarok lenni, akar a bánat, csak konkrétan tegnap még 37,5-tel keltem, de ez ezek szerint nem számít semmit. Hát, így megy ez, na.

szombat

Julia, Julia! Hosszú idő óta az első film, amit nagyon szeretnék megnézni moziban.

"A haja nem is éjszín, hanem holló, és alig 18 éves, a bőre sose látott napot, naná hogy szép!" :D

Kezd elegem lenni, ez a harmadik lázas éjszaka, ráadásul a sok fekvés meg döglés miatt már aludni se tudok.... Meggyógyulhatnék már igazán....

péntek


;)
Most nem úgy van, hogy amikor ilyen 4 napos ünnep van, akkor pénteken, vagy hétfőn a szombati nyitva tartással üzemelnek a dolgok? Pl a gyógyszertárak mondjuk.... Merthogy ezek szerint nem, egy nyomorult darab patikát nem találtam nyitva az ügyeletesen kívül, amit baromira nem értek, de mindenki kapja be, ez az egy biztos!

Viszont!!!!

A picike unokaöcsémnek/unokahúgomnak már van szívhangja, és kettő centis!!!! :))))

szerda

No de most tényleg.... Elképzeltem én egy csomó mindent erre a négy napra, beleértve azt az őrültséget, amitől mindenki haja égnek áll, ha már egyszer az apja elviszi Mancit ilyen hosszú időre.

Viszont egyelőre nagyjából kettő dolog tuti: az ACC200 meg a Nurofen.... Hát nem egy mese az életem? Valami elbaszott, kiadatlan Andersen szarság. Hogy egy nyomoult hosszúhétvége nem tud úgy elsülni, ahogy szeretném. Az anyjába....

"I just can't do it, not anymore. Everytime I fake a smile, I feel just like a whore."

Hát már nem is a napokat, hanem az órákat számolom március 28-ig.

Közben azon gondolkodtam, hogy eddig csak filmen tudtam elképzelni ilyen szitut, hogy az ember kb. végigasszisztálja annak az esküvőjét, akit szeret. Ez milyen elcseszett egy dolog, hihetetlen.... Na jó, igazából ez az egész egy elcseszett szar, pedig mennyire jól indult. Mindenesetre az elmúlt majdnem 2 év arra feltétlenül jó volt, hogy alapvetően az "esküvő" szótól spontán hányok.

kedd

- Az időzítésünk nem a legjobb, igaz?
- Hát nem.... Tényleg nem.
- Sőt, katasztrofális!
- Úgy, ahogy mondod, igen. Rosszul időzítettünk.... Olyan jó viszontlátni téged!
- Csak bátran! Nem olyan vészes! Csak mindig "igen"-t kell mondanod, bármit is kérdeznek.

Ezt idéztem ma én is neki a Négy esküvő és egy temetésből.