És ezen a hétvégén másodszor: IGENIGENIGENIGEN!

Ma délután 6 órakor megszületett családunk következő büszkesége, Vikus. (Mancinak "Édi", mióta látott róla fotót, csak így hívja. :) "MikormegyünkmárÉdihez?" "MostmegyünkÉdihez?" "DehívdfelGagáthogymikormehetünkÉdihez!" :D ) Akkor itt is, Isten hozott, "Édi". :))

IGENIGENIGENIGEN!!!!

:))))

Ez az ember szeret engem, tutira!!!! Ja, márhogy Mr. Schrody. Amikor azt mondtam, hogy Európán belül bárhová elmennék érte, két héten belül bejelentette a miniturnéját, aminek az egyik állomása a legendás The 100 Club volt Londonban, s hogy hogy nem HanniBanni éppen előtte költözött a környékre, így ott lehettem.

Aztán kósza gondolatként megfordult a fejemben, hogy itthon, például Pesten is adhatna valami kisebb helyen koncertet (a Hegyalja abszolúte nem vonzott, nem vagyok fesztiválpárti, ráadásul az az akusztikus buli ami Londonban is volt, meg a Hegyalján is, baromira nem fesztiválra való), szóval eljátszottam a gondolattal, hogy de jó lenne, erre ma ezt látom:

December 5., Dürer kert. Ott leszek!!!!

Nem tartom magam a kütyük ellenségének, helyesebben őket nem gondolom az enyémnek. Nők között egészen jól elboldogulok a számítógéppel, kifejezetten bírom az okostelefonokat, gps-t, kindle-t, mittudomén. Bármit. Ha magamtól nem jövök rá, akkor, ha elolvasom a használati utasítását és megoldom abból. Elég kevés dolog fogott ki még rajtam eddig, nem arcoskodásból mondom, azért nem olyan nagy kaland ez, tudom.

Amikor egy hónapja meglett Toyci, lévén kazettás magnó van csak benne, feltétlenül be kellett szereznem valami autóban mp3 hallgatására alkalmas készüléket. Ez lett egy FM transmitter nevezetű csoda. Egy picit se aggódtam, bár elképzelésem se volt róla, hogy hogy működik (Miért is nem mondott semmit az az aprócska dolog hogy "FM"???? Passz....). De gondoltam, mit nekem, max elolvasom a leírását.

Aha. Persze.

A leírásában megtalálható hogy a >> gombbal lehet a trekket tovább léptetni, a << gombbal vissza, valamint a + gomb hangosít a - meg halkít. Ne csesszétek már meg, KOMOLYAN? Gondoltam ha ennyi rengeteg hasznos infót sikerült beleírni, akkor biztos csak rádugom a szivargyújtóra (JA! Merthogy ez benne volt ám! Hogy a szivargyújtóról működtethető FM mondulátort be kell dugni a szivargyújtóba....) és működik is, semmi egyéb tennivalóm nincs. :D Igen, én komolyan ezt hittem.

Nagyjából fél órát pöcsöltem vele, már majdnem kivágtam a kukába olyan pipa voltam, pedig éreztem hogy valahol még lennie kell egy láncszemnek, ami hiányzik. Volt.

Telefonos segítség....

FM transmitter, teeee. Vagyis! (És ímhol a jó tanács nőknek:)

Be kell állítani ezt a kis biszbaszt egy frekvenciára (lehetőleg oda, ahol nem fogható semmilyen rádióadó, mert az nyilván bezavar, ez Pesten egészen könnyű.... Ja, és mire sikerült beüzemelnem itt Pesten, Fehérváron azonnal befogtam azon a helyen a Rádió Sansz adását, ami természetesen egy vallási témájú adó, kicsit meglepődtem amikor egyszer csak Everlast helyett valami Bibliai tanítás hangzott fel....), ami frekvenciát aztán a rádióddal befogsz. Rémlik már miért FM transmitter a neve? Na. Ezért. :D (OK, nem tudom miért, de az én olvasatomban ezért.)

Azért a gyártónak üzenem, hogy ezt a fenti egy aprócska kis mondatot egészen nyugodtan elrejthetitek ám valahol a használati utasításban, mert nem mindenkinek olyan baromira egyértelmű. Példának okáért én gyors közvélemény-kutatást tartottam a lány ismerőseim között, akik még nem használtak ilyet, és nem, egyik sem tudta volna. Tudom, 6-8 fő elég szűk minta, de akkor is! :D De dögöljek meg, ha lehetne rózsaszínben kapni ilyen szart, tutira lépésről lépésre leírtak volna mindent mellé egy 24 oldalas könyvben. :D

Kevés dolgot utálok jobban, mint amikor Manci hétvégén lesz beteg. Persze alapvetően azt is utálom, ha beteg, nyilván, de hogy majd' egy teljes nap múlva tudom csak dokihoz vinni, én ezt gyűűűűlölöm. Közben édesem alig csillapítható lázzal fekszik (éppen alszik) úgy, hogy azt mondja nem fáj semmi.... Namostakkor....? Szóval engem ilyenkor nem szokott az érdekelni, hogy a láz alapvetően nem ok arra, hogy ügyeletre rohangáljunk a gyerekkel. Mert nekem amúgy igen. Háááát ez van, vannak parás és kevésbé parás szülők, én előbbiek táborát erősítem, ezt közel 4 és fél éve tudom. (Egyébként én mandulagyulladásra voksolok, mert kicsit "gombóc-van-a-torkomban" hangon beszél.)

Jó régen volt már beteg, ennek azért nagyon örülök! Remélem most nem kezdjük el újra. :(

Frissítve: Torokgyulladás.

Egyébként mennyire érdekes.... Már pénteken elkezdődött, hogy nagyon.... nem is tudom a szülőre mit lehet mondani, ami ugyanazt fejezi ki, mint amikor a gyerek anyás? "Gyerekes"? :D Mindegy, szóval az voltam. Alig vártam már hogy mikor mehetek végre érte az oviba, az úton Dömösig nagyon zavart, hogy nem mellettem ül, hanem a hátsó ülésen, szombaton nagyon nem szerettem volna ha elmegy az apjához, megjegyzem ő sem. Már indulhattunk volna, helyette inkább összebújva aludtunk még egyet, nagyon nehezemre esett nekem is elválni tőle most. Erre szűk 12 órára rá belázasodik.... Hiszek a betegség lelki okában. Lehet hogy csak így oldotta meg, hogy együtt legyünk kicsit? "Ez a terület (garat, mandulák) a védekezés szerepét látja el, tehát a harc és az érzelmek motívuma is megjelenik benne. Az ilyen betegségeknél a nyelés is nehéz, fájdalmas, ami azt jelzi: „nem tudom, vagy nem akarom lenyelni, ami történik velem”." (Femina)

Most azt mondta nekem: "Én csak veled akarok lenni, örökre, senki mással!" Édes kincsem.... 

Egyensúlyban

Budapesti, vagy esetleg Pest környéki, mozogni, táncolni vágyó, kisgyerekes anyucik! Ezt nektek, nekünk találták ki! Egy óra, amikor lelkiismeret-furdalás nélkül mozoghatsz végre egy kicsit, mert tudod hogy a gyereked alig öt méterre tőled ugyanezt teszi. Egy óra, ami kellőképpen megmozgat, mindezt anélkül, hogy azt éreznéd, belehalsz, mert nem egy hajcsár edző üvölt, hanem kellemes jazz zene közben nyújtások és finom mozdulatok segítségével f.sod le a bokád fedezed fel, hogy ott is van izom, ahol eddig nem is hitted, vagy sok-sok éve nem találkoztál már vele.

OK, azt el kell ismernem, hogy a jóval pörgősebb, hosszú évekig gyűrt kicsit jazzes kicsit hiphopos durvulás után ez kifejezetten visszavett a tempóból, de, lássuk be és ismerjük el - megöregedtem én is. :))

Szóval csajék, jönnek a ronda, hosszú, sötét esték. Egy héten 1 órát igazán megérdemlünk, pláne úgy, hogy még bébiszittyót sem kell találni, hiszen a szomszéd teremben a gyerekeknek is táncóra van!!!! :)

(És még mielőtt.... Nem, nem kérte senki, nem kapok jutit sem. Egyszerűen szerintem ez egy tökéletes megoldás, aminek végre mi, kisgyerekes anyucik vagyunk az egyik célcsoportja. És én ennek borzasztóan örülök. Tudom, hogy néhány nagyobb konditeremben van pl játszóház a gyerekeknek, de itt biztosak lehetünk abban, hogy szemünk fénye is hasznosan tölti az időt. És legyünk őszinték, a téli napokon a francnak sincs kedve játszótéren szétfagyni, itt legalább heti 1x ő is mozog! ;) )

OK, hogy Pesten rohadt sok az auto, OK, hogy a bringazas jo, kornyezetbarat, egeszseges (bar pont a belvarosi biciklizesre ezt nem mondanam), OK, hogy a nepszerusiteseert kuzdeni nem hulyeseg. De. A koruti (csucs)forgalomban, ahol a parkolo autoktol gyakorlatilag ket kocsi eppen elfer egymas mellett, es folyamatosan az az erzese van az embernek, hogy a szomszed mindjart beul mellem, a bringas ongyilkosjelolt. Tegnap a szemem elott vert le majdnem egy faszi egy csajt, mert az gondolta elfer a verda mellett, es hat na, pont utban volt az a szemet visszapillanto, parszaz meterrell utana meg egy masikat majdnem elutottek. Nem, nem en voltam, en csak baromira megijedtem. Bakker szerintem ez veszelyes biznisz....

(Egyebkent nem modom, hogy egyszer, a Kerepesin, ahol amugy 70es tabla van, valami katyu megdobta a faszi biciklijet, es majdnem elesett, nyilvan en mentem eppen ott. Mondjuk pont nem 70nel, de asszem rajta sokat az sem segit ha 50nel mennek at rajta....)

Szoval sajnos se gyalogoskent, se autoskent nem sikerult megkedvelnem a bringasokat. Sajnalom.

Szóval ma egy ősrégi, ám sokszor igen aktuális Sub Bass Monster dal duruzsol a fülemben reggel óta:

"Éget a nap, csak seggelek a teraszon

Ha valaki rám csörög, a kagylót leb.om

Nem érdekel, felőlem akárki is lehet,

Mert ezen a napon csak egyetlen szívességet tehet"

Elhatároztam, hogy leírom kit és miért utálok ma, de az hiszem már ez sem számít. Biztosan érzékenyebb vagyok a kelleténél én is, de ma nem jó, nagyon nem.... Mindenesetre tanulságos időszak ez, illetve azt hiszem ma vontam le a tanulságot az elmúlt mondjuk egy évből. Egyszerűen vannak emberek, akik nem érdemelnek szart se. Vagy maximum azt. Megtehetitek azt a bizonyos szívességet. Mindannyian.

...a megszépítő messzeséget

Szép.... (Ady: Meg akarlak tartani - részlet)

"Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én nagy álmom
Egy asszonyról, aki szeret
S akire én örökre vágyom."

Amikor az olimpia előtt elkezdték adni a tévében a rövidített verzióját, mindig belement valami a szemembe, amikor láttam. Csak ma láttam a hosszú, 2 perces szpotot, és eléggé megbőgetett, na. :)

Apró megjegyzés, hogy a Facebookon, ahol ezt a reklámot tartalmazó cikket linkelte valaki, az alábbi hozzászólás érkezett:

"Tököm kivan, apának lenni smafu? dolgozol mint egy idióta, hogy anyu elvihesse edzésre a kölyködet, túlórázol, nem látod a gyereket csak lefekvéskor, mikor alszik beosonsz hozzá... Cserébe ha válsz, mész az utcára, ez a köszönet. Ebből kéne "reklám"-ot forgatni. Persze erős sarkítás és túlzás, de álljunk már meg egy szóra... Van Valentin-nap, Anyák napja, Nőnap, minden elismerésem a nőknek, nincs ezzel gond, csak legyen már egyenlőség. Igen, női fizetésekben is, vezetők számában is stb. (már ha ugyanolyan színvonalú munkát tud végezni - egyenlő munkáért egyenlő bért!) Vica versa."

Ha nem utálnék ilyen internetes vitákba belemenni, akkor tudtam volna mit írni ennek a megkeseredett, boldogtalan és szomorú embernek. Akinek egy ilyen reklámból is az jön le, hogy szegény, szegény, SZEGÉNY, szerencsétlen és elhanyagolt férfiak. Elhanyagolt, alul értékelt, megbecsülés és figyelem teljes hiányában szenvedő férfiak és apák. Komolyan..... Én látnék egy reklámot, ahol apa kelti a gyereket, csinálja a reggelijét majd viszi edzeni és a többi, hát ugyanígy elbőgném magam rajta, nem az lenne a reakcióm, hogy hahh, bezzeg anyának lenni....???? Ennyi keserű embert.... Elszomorító....

Hozzáteszem: nem mondom, hogy nincs igazság benne, igen, az apák általában többet dolgoznak, és  emiatt általában kevesebbet vannak a gyerekekkel, mint az anyák. A baj ott kezdődik, hogy amikor tehetnék, hogy a gyerekekkel legyenek, akkor idegesítik őket, nem tudnak velük igazán mit kezdeni, és mindig találnak mentséget arra, hogy most nekik miért kell pihenni, vagy bármi mást csinálni, mint a gyerekekkel lenni. Igen, ez is általános. Csak túl sok helyen látom.

Viszont, aki mégsem ilyen, őket meg gondolom baromira nem zavarja a fenti reklám, és eszükbe nem jut levezetni belőle egy hasonló világfájdalmat.

Függő?

Ööööö.... Nem, nem ugyanolyanok. HASONLÓK!

:)

Lyányok, lakkozást vállalok. :D
(Mármint nem ajtó, ablak vagy ilyesmi. Csak köröm.)